A nyelvi fejlődésről

A nyelv az emberek közötti kommunikáció eszköze,  fontos szerepet játszik az ismeretszerzés folyamatában, a gondolatok kifejezésében. A nyelvi fejlődés minősége meghatározó az ember életében. Az olvasás, írás, számolás elsajátításának sikeressége szorosan összefügg az anyanyelv elsajátításával, befolyásolja az iskolai sikerességet.

Anyanyelvünket elsajátítása egy hosszú folyamat, amely nem minden esetben problémamentes. A méhen belüli életben, a magzati nyelv kialakulásával veszi kezdetét, és kb. 14 éves korban éri el a felnőttkorra jellemző nyelvi fejlettségi szintet. A beszédészlelés és -megértés újszülöttkorban kezdődik és folyamatosan fejlődik. A csecsemők születésüktől kezdve értelmezik a környezet hangjait, és az első pillanattól kezdve alkalmasak a beszédfeldolgozásra, a kommunikációra. Az újszülöttek felismerik édesanyjuk hangját, kéthetesen pedig már képesek az emberi hangot más hangtól (pl. csengő, kutyaugatás) elkülöníteni. Az újszülöttkori sírás már egyfajta kommunikáció, a gyermek jelzéseket küld a környezetének az állapotáról (pl. éhség, fájdalom). A gagyogásnak meghatározó szerepe van a beszéd kialakulásában és fejlődésében, mivel ez a beszédprodukció fejlődésének első állomása. A 6–9 hónapos csecsemő már kommunikációs céllal gőgicsél. Az első szavak azokból a hangokból épülnek fel, amelyek a gyermek gagyogása során kialakultak (Fehérné Kovács és Sósné Pintye, 2010). A gyermekek első szavai 10–15 hónapos kor körül jelennek meg, de már ez idő előtt is megértenek néhány szót, utasítást (pl. „apa”, „anya”, „megyünk!”). A gyermekek egyéves kor tájékán fedezik fel, hogy a szavak segítségével fel tudják kelteni a környezet figyelmét, és cselekvésre tudják késztetni a felnőtteket. Általában másfél éves koruk tájékán jönnek rá arra, hogy mindennek neve van. Ekkor az eddig lassú szótanulási folyamat ugrásszerűen felgyorsul, bekövetkezik a szórobbanás. Az első szavakkal a gyermek egy egész gondolatot is kommunikálhat, teljes mondatot jelölhet, ezért ezt a fejlődési szakaszt az egyszavas mondatok korszakának nevezzük (Lukács és Kas, 2011). Ezt követi a kétszavas, majd a többszavas közlések megjelenése. A gyermek fokozatosan birtokba veszi és alkalmazza a magyar nyelv fonológiai, alaktani és morfológiai jellemzőit, szabályait, ezzel párhuzamosan biztosabbá válnak a beszédhangot létrehozó artikulációs mozgások (Gósy, 2007). A harmadik életév tájékán kialakulnak a 4–5 tagú közlések, a gyermek kezd szabályosságokat felfedezni a nyelvben. Szókincse folyamatosan bővül, a mondattani szerkezetek bonyolultabbá válnak. Ebben az életkorban a kisgyermekek képesek lesznek a nyelv segítségével kifejezni érzéseiket, információkat szerezni, a környezettel verbális kapcsolatot kialakítani. A gyermekek 4 éves korukban már összefüggően beszélnek, egyre helyesebben használják a nyelvi toldalékrendszert, kialakul az időbeliség fogalma. Az 5 éves gyermekek beszédében az összes szófaj és alaktani jelenség előfordul, grammatikai rendszerhasználatuk folyamatosan fejlődik, szívesen és sokat kommunikálnak.

A nyelvi képesség a személyközi kapcsolatokon keresztül fejlődik, és nagyban meghatározza az, hogy környezetétől milyen beszédmintát és mennyi nyelvi ingert kap. Az iskoláskor kezdetére a gyermekeknek rendelkezniük kell az olvasás, írás, számolás elsajátításához szükséges nyelvi fejlettséggel.

A nyelvi kommunikációs képesség elmaradásának a legkülönfélébb organikus, funkcionális, pszichés és környezeti okai lehetnek.

A nyelvfejlődési elmaradás, a nyelvi fejlődés zavarai

Az anyanyelvét minden egészséges gyermek képes elsajátítani. A nyelvi fejlődés azonban egyénenként változó lehet, eltérhet a szabályostól, mivel meghatározzák az egyén biológiai adottságai (genetikai öröksége), kognitív és szociális képességei, valamint környezetének kommunikációs szintje. Normális körülmények között a gyermekek nyelvelsajátítása az egyénre jellemző ütemben történik, egyesek az átlagosnál gyorsabban, mások lassabban fejlődnek. Az átlagtól eltérő, lassan fejlődő gyermekeknek és családjaiknak segítségre van szükségük.

A nyelvi fejlődési elmaradás időben történő felismerése sok esetben nehéz, ha a gyermek általános fejlődése egyébként az életkorának megfelelő.

Mi az, ami feltűnhet, mikor forduljanak a szülők szakemberhez?

• Ha a gyermek nem figyel a környezetének hangjaira;
• Amennyiben a csecsemőkori gőgicsélést nem váltja fel gagyogás, vagy a gyermek gagyogása néhány hét alatt leépül, kifejezéstelenné válik;
• Ha a gyermek beszéde 2–2,5 éves koráig nem indul meg, és szókincse nem éri el az ebben az életkorban elvárható kb. ötven szót;
• Az adott életkorban elvártnál lassabban fejlődik, szegényes a szókincse, minőségi és mennyiségi eltérést mutat az életkorban elvárható beszédszinttől (pl. 3 éves, de csak 5-10 szót használ);
• Ha a későn megindult beszéd lassan fejlődik, és a beszédfejlődés megtorpan;
• Ha az artikuláció, a beszéd érthetősége 4–5 éves korra nem javul jelentősen, 8–10 hangot a gyermek még mindig hibásan ejt;
• Ha nem figyel a beszédre, torzítja a hangokat;
• Ha a környezet ingereire egyáltalán nem, vagy nem megfelelően reagál;
• Ha megvan ugyan a megfelelő szókincse, életkorának megfelelő a nyelvi fejlettsége, mégis többnyire elutasítja a kommunikációt, csak családtagokkal hajlandó kommunikálni.

Az eltérő fejlődés hátterében a legkülönbözőbb okok állhatnak, akár a különböző biológiai adottságok (pl. az agyi érési folyamat milyensége), akár a környezeti hatások (a család nyelvi, kulturális szintje), esetleg a szociális interakció zavara. A nyelvi zavarok lehetnek enyhébbek vagy súlyosabbak, az elvárt életkori szinttől történő eltérés függvényében. A nyelvi zavarok különböző formái jelentkezhetnek önmagukban vagy valamely más fejlődési zavarhoz kapcsolódóan. Gyakran előfordul, hogy a beszédfejlődés elmaradása együtt jár a lassúbb ütemű mozgásfejlődéssel, amely mind a nagymozgások területén (pl. bizonytalan járás, nem tud kúszni, mászni), mind a finommozgások területén (pl. bizonytalan kanálfogás) megfigyelhető. A nyelvi fejlődésben akadályozott gyermekek számára nehezebb a környező világ ingereinek befogadása, így magatartási problémák jelenhetnek meg náluk a kapcsolatteremtés nehézségei miatt (pl. agresszív vagy visszahúzódó viselkedés).

A nyelvi fejlődési zavarok korai felismerése, az időben nyújtott segítség döntő fontosságú, mert a nyelvi fejlettség szintje befolyásolja az egyéni életutat.